Életem értelmével elhatároztuk, hogy feltérképezzük a magyar underground sport elhanyagolt világát, és elmegyünk egy-két olyan sportág képviselőinek mérkőzésére, mely nem populáris, sokkal inkább egy marék őrült-fanatikus fickó sajátjának mondható. Így keveredtünk el egy rugby (avagy rögbi) mérkőzésre, melyet a cinkotai pályán (volt Ikarus) lehet megtekinteni bizonyos vasárnapokon. Személy szerint nekem csak halovány fogalmam volt a játék szabályairól, illetve értelméről, de ezek a földi dolgok soha nem szoktak zavarni. A meccset egyébként rajtunk kívül még kb 15 ember tekintette meg, szerintem a szurkolói keménymag, akik mérsékelten adtak hangot véleményüknek. A legérdekesebb figura egy idősebb úriember volt, aki a meccs első felében elfogyasztott egy 2 dekás bonbonmeggyet egy sör kíséretében, illetve a szünetben három darab fasírozottat. Ezen nem is csodálkozom, hiszen minden adott volt egy kellemes délutánhoz; jó levegő, izgalmas mérkőzés, és kellemes légkör. A két csapat (a szegedi legyek, illetve a medvék) összecsapása érdekfeszítő volt, főleg a csapatok összeállítása miatt. A pályán fellelhető vékonydongájú/villámgyors, a labdával igen gyorsan szaladni tudó játékos, plusz vannak a megtermetebbek, akik megszerzik a labdát, és megpróbálják meg is tartani azt. Itt is van touchdown, ami életveszélyes, van tolongás, ami igen szórakoztató, és van egy tojás alakú labda, amit nagyon szeretnék a kezeim közé kaparintani egyszer. Belőlem a második félidőben tört fel az első kiáltás, amikor majdnem tácsdáún volt, de mégsem. Azonban ezut is meg kell, hogy jegyezzem, hogy nem éppen egy életbiztosítás a játszadozás, hiszen egy alkalommal egészen közel hozzánk történt egy bájos eset, amikor az egyik játékos, aki megszerezte a labdát érezhette a másik csapatba tartozó bajtársainak a törődését, akik rárontottak, és konkrétan megnyekkentették emberünket. Egy szó, mint száz; nagyon élveztem, és a közeljövőben én is a keménymaghoz kívánok tartozni!